Egyik kedvelt karácsonyi süteményünk a linzer, mely Linz városából származik. Eredetileg mandula, citrom és fahéj felhasználásával készült, omlós tészta, melyet feketeribizli lekvárral ragasztottak össze. A mézes puszedli Hollandiából jutott el hazánkig. A habcsók is elmardhatatlan kelléke az ünnepnek, régen a karácsonyfa egyik éke volt, a hópelyheket szimbolizálta.

Annak ellenére, hogy leginkább az amerikai filmekből ismerjük a candy cane-t, azaz cukorpálcikát, nem a tengerentúlról származik. Már talán még sem lepődünk, hogy ez is Németországból indult. A kölni székesegyház kórusvezetője a betlehemes játékok alatt a gyerekek nyüzsgését szerette volna megszüntetni, és ezért cukorkát készíttetett nekik. Viszont nem volt szabad a templomokban egészségtelen cukrot osztani, ezért a cukorrudat meggörbíttette, hogy a kis Jézust felkereső pásztorok botjára hasonlítson.

A karácsonyfa szaloncukorral való feldíszítése magyar hagyomány. Kb. már 140 éve, hogy a színes papírba csomagolt kis cukorkát a fára aggatják. A hamburgi cukrászmester Stühmer Frigyes alapította az első magyar csokoládégyárat. Az ő üzemében kezdték el itthon is üzemi körülmények között gyártani a szaloncukrot, melyet stadionba csomagoltak, a papír rojtozása még sokáig kézzel történt. A tömegtermelés az 1950-es években indult újra a háborút követően, de szegényesebb ízválasztékkal mint korábban, és elterjedt a csoki bevonat nélküli konzum szaloncukor. A legnépszerűbb, a ma is kapható zselés változat az 1970-es években terjedt el.

Régen a karácsonyi ünnepi asztal része volt az alma, dió, méz és a fokhagyma. A mézbe mártott fokhagymával kezdték az étkezést. Úgy tartották már akkoriban is, hogy a méz megédesíti az életet, illetve megvéd a jövő évben mindenféle torokbajtól. A fokhagyma az életerőt szimbolizálta. Az almát pedig annyi cikkre vágták, ahányan az asztalt körül ülték, ez az összetartozás jelképe volt. A bejgli tölteléke is fontos szimbólum volt, a dió a bölcsesség, a mák a bőség jelképe.

Grincs a mese eredeti változatában Kikfalva lakóinak Karácsonyát akarja keresztül húzni. Ellopja az éjszaka közepén az ajándékokat és a karácsonyi kellékeket, díszeket. Ám rá kell döbbennie, hogy az ünnep nem ettől ünnep, hanem az együttlét öröme, a szeretet adja meg a Karácsony lényegét. Ennek hatására Grincs szíve is meglágyul. A Grincsről szóló mese 1957-ben jelent meg, egy amerikai karikatursita fejéből pattant ki a mesebeli alak ötlete. Később film is készült belőle. A grincsfa divatját a 2018-ban készült animációs film teremtette meg. Általában zanótból készül.

A méz mindig is előkelő, drága alapanyagnak számított, csak ünnepekre készítettek belőle süteményt. Az 1200-as évektől vallásos témájú figurákat, süteményeket készítettek méz felhasználásával. A 15. században a svéd apácák állítólag gyomorrontásra is használták a mézeskalácsot. Ez időben megjelentek már egyébként a festett és ablakos mézeskalácsok is. A 17. században jöttek létre hazánkban a mézeskalács céhek.

Akit ma Mikulásként emlegetünk, nem mas, mint Szent Miklós püspök, aki a 3-4. században élt. Segítette a szegényeket, az éj leple alatt azokhoz a házakhoz, ahol gyerekekek is laktak, ajándékokat csempészett be. December 6-án halt meg Myrában. A ma legismertebb Mikulás a finn Joulopukki.

A Nürnberger Lebkuchen, azaz a nürnbergi mézeskalács merőben eltér az itthon megszokottól, ízében és kinézetében is. Főként magvakból, aszalt gyümölcsökből áll, az alján ostya található, a tetejét csokiba vagy mázba mártják és nagyon finom!

A legnépszerűbb karácsonyi sütemény, a bejgli valójában Sziléziából származik és már a XIV. században is készítettek hasonló süteményt, csak a formája tért el némileg. Nem csak Magyarországon népszerű a mákos változata, hanem számos nemzet konyhájában ismert, így például a cseheknél, lengyeleknél, a Balkánon, de még Dániában is. Magyarországra vélhetőleg Ausztriából került be, 1830-tól említik szakácskönyvek.

Itt az ideje elkezdeni kibogózni az égősort! A karácsonyfa díszítéseként gyakran használtak gyertyákat kezdetben, ám nyilvánvalóan ez meglehetősen tűzveszélyes volt. Az elektromosság megjelenése után viszonylag gyorsan létrejött az első égősor is, Edward Johnson - aki Thomas Edison munkájára volt - 80 kis égőből álló fényfüzért kreált. 1890-ben kezdték el nagyobb mennyiségben a gyártásukat. Magyarországon 1962-ben kezdte el felváltani a gyertyákat.

Európában 1840-től gyártanak karácsonyi gömböket a thüringiai Lauschában. Hans Greiner által gyártott díszek először főként dió és gyümölcs formájúak voltak. Eleinte üvegből készültek, jóval később tértek csak át a műanyagra. A díszek elterjedését a brit Viktória királynőnek tulajdonítják, az 1800-as évek végén a németországi gyárból hozatott a férje díszeket és ezzel divatot teremtett.

A karácsonyi vásárok német eredetűek, innen terjedtek át elsőként Olaszországba, Svájcba és Franciaország német nyelvű részeire. Régiónként más-más névvel illetik a vásárlókat, pl. Weihnachtsmarkt, Christkindlmarkt, Striezelmarkt. Az egyik legismertebb a nürnbergi Christkindlmarkt, melynek hagyományai 1628-ig nyúlnak vissza. Ausztriában is nagy népszerűségnek örvendenek osztrák a karácsonyi vásárok, a bécsit évente kb. 3 millióan keresik fel. Ausztria legmagasabban fekvő vására Petzenben, 1700 méter magasan található.

A német karacsonyi vásárok kihagyatatlan kelléke a Glühwein, és az alkoholmentes Kinderpuntsch. Az előbbi a mi forralt borunkhoz hasonlít, de erősebben fűszerezett. Az utóbbi pedig egy gyümölcstea alapú forró ital. A fűszeres bort már a rómaiak is itták, csak hidegen. A forralt verzió 1956-ból Augsburgból származik, Rudolf Kunzmann a pincéjében készítette és árulta a cukros, fűszeres italt.

Rudolf a rénszarvas figurája az USA-ból ered. Ott a legenda szerint a Mikulás Karácsonykor kilenc rénszarvas által húzott szánon viszi ki az ajándékokat a gyermekeknek. 1939-ben Robert L. May versében jelent meg a piros orrú Rudolf alakja elsőként.

Karácsonyi ételek

Az első nyomtatott adventi kalendárium 1908-ban hagyta el a nyomdát. Akkor még nem voltak rajta nyitogatható ablakocskák, majd csak 1920-tól. Az ötlet, a nyomda tulajdonostól, Gerhard Langtól származott, akinek kiskorában az édesanyja kartonpapírra 24 csomagot rajzolt, és mindegyiken egy-egy süteményt helyezett el, hogy a kisfiú tudja még mennyi idő van vissza december 24-ig.

Az ajándékozás Luther Márton idejében december 6-ról Karácsonyra módosult. Az ajándékok szimbólumai voltak a napkeleti bölcsek Jézus születésekor vitt ajándékainak. Eleinte a gyerekek csak apróságokat kaptak a fa alá, mint például alma, dió, pénzérme. A hazai játékgyártás csak az 1800-as évek végén indult meg. Az ajándékozásra nagyobb hangsúlyt is csak ezt követően helyeztek.

Karácsonyfa

A szaloncukorral kezdetekben a polgári, valamint főúri szalonokban a vendégeket kínálták, innen a megnevezése is. Az eredeti termék alapja a fondant cukor, mely a XIX. század első felében jelent meg Magyarországon is. Az 1800-as évek végén kezdték meg itthon a szaloncukor gyártását.

Az adventi koszorú története 1839-ig nyúlik vissza. Egy hamburgi evangélikus lelkész, Johann Heinrich Wichern árvaházi gyerekek számára szerette volna az ünnepi időszakot, a várakozást szebbé tenni, ezért egy régi kocsikerékből, ágakkal a mai koszorú elődjét elkészítette. 20 piros és 4 fehér gyertyát helyezett el rajta, melyből minden nap 1-1-et meggyújtottak.

A diótörő figura Németországban a jó szerencse szimbóluma. Úgy vélik, hogy a gonosz szellemeket távol tartja a háztól, ezért is kaptak régen a gyerekek a fa alá ilyen figurát. A németeknél a XVII. századtól sokáig háztartási kellékként szolgált. A XIX. század elején írta meg E.T.A. Hoffmann a Diótörő és Egérkirály című meséjét. A figurát 1872-ben kezdték el gyártani, mely Csajkovszkij színpadi műve után nagy népszerűségi kezdett el örvendeni. Az igazi kézzel készített figura 60 különböző darabból áll és élénk színekkel díszített.

A világon a legnagyobb függő adventi koszorút minden évben Mariazellben állítják fel. 12 méter átmérőjű és 6 tonna súlyú. 24 gyertya található rajta, ahogy a legelső adventi koszorún is a 19. század közepén.

Fagyöngy és karácsonyi növények